Egészség
Az ősidőktől a modern korig: lemaradásban a genetikánk
Evolúciós hatás: előnyből nehézség
Az emberiség táplálkozáshoz való viszonya és az ételhez jutás körülményei az ősidők óta drámai módon megváltoztak. Ahhoz, hogy megértsük a jelenkori egészségügyi problémák hátterét, fontos ismernünk őseink életmódját és koruk környezeti kihívásait.
A vadászó, halászó, gyűjtögető ősember folyamatosan „edzett”, a táplálék megszerzése fizikai erőfeszítést igényelt, amelynek eredménye bizonytalan és esetleges volt. A túlélés zálogát jelentette, hogy élelemhez jutás esetén a lehető legtöbb energiát raktározza a test zsírszövet formájában, ezzel felkészülve az éhezési időszakokra.
A növénytermesztés és állattartás elterjedésével az étrend átalakult, gabonafélék, zöldségek, illetve jobb társadalmi helyzetűeknél húsfélék, tojás és tejtermékek is kerültek az asztalra. Az étrend a gyűjtögető-vadászó élethez képest talán kevésbé volt változatos, de az élelemhez való hozzáférés egyenletesebb lett. Az átlagember a mindennapjait továbbra is fizikai munkával töltötte.
Az ipari forradalommal elindult változás, a modern kori élelmiszergyártás, a szállítási-tárolási lehetőségek és a háztartási eszközök fejlődése új korszakot nyitottak: az ételek könnyebben elérhetők és hosszan tárolhatók lettek. A modern korban a fejlett világban az étel – a legtöbbek számára – könnyen elérhető, és a szükségesnél több energiát tartalmaz. A feldolgozott, „high processed” késztermékek jellemzően energiában (cukorban, zsiradékban, sóban) dúsak, sok felesleges adalékanyagot tartalmaznak, viszont tápanyagban és emésztést segítő rostokban szegények. Ennek ellenére sokan kedvelik a kényelmes, gyors megoldásokat: házhoz rendelt étel, bolti készételek, gyorséttermi fogások, gyorskelesztett péksütik, üdítők, nasik napi rendszerességűek a modern kori étrendben.
Az emberi szervezet képessége a bevitt tápanyagok hatékony feldolgozására, a plusz energia zsírrá alakítására és raktározására korábban evolúciós előny volt, amely biztosította a túlélést ínség idején. A „takarékos gén” elmélet szerint az erre képes őseink nagyobb eséllyel adták tovább génjeiket.
Fontos!
Az egykor hasznos zsírraktározási képesség a mai életvitel mellett elhízáshoz vezethet, amely növelheti a krónikus betegségek, így a cukorbetegség és szív-érrendszeri betegségek kockázatát. Ezt a veszélyt fokozza, hogy sokkal többet ülünk és kevesebbet mozgunk a mindennapok során. Az evolúciós előny mára nehezítő tényező lett az egészséges test megőrzésében, ezért alakítsd tudatosan az életmódod, iktasd be a mindennapi mozgást, kerüld az üres energiaforrásokat. A táplálkozásodban ne impulzusok alapján dönts: tiszteld a tested valós igényeit és jelzéseit!
Modernkori életvitel az anyagcserebetegségek hátterében
A kényelmes, ülő-fekvő életmód jelentősen csökkenti az energiafelhasználásunkat, miközben az élelmiszerek energiasűrűsége (egységnyi adag étel energiatartalma) megnőtt. Így nagyon könnyű több kalóriát bevinni a szükségesnél: különösen a folyékony cukorforrás üdítők, energiaitalok dobják meg rengeteg plusz kalóriával a napi mérleget.
A sok „üres kalóriával” könnyű a minőségi éhezés csapdájába esni: bár számok szintjén elegendő az energiabevitel, de tápanyagokban – jó minőségű fehérjében, egészséges zsírokban, vitaminokban, ásványi anyagokban – hiányos az étrend. Ez gyengítheti az immunrendszer védekezőképességét, csökkent erőnlétet és állandó fáradtságot tapasztalhatsz. A fejlődő szervezet számára kritikusan fontos fehérje hiánya az izmok leépüléséhez, rosszabb erőnléthez vezethet.
Az izomtömeged csökkenése mellett más téren is megnehezíted a saját helyzeted, ha nem mozogsz eleget: a csontjaid ásványianyag-tartalma is csökkenhet, a gyengülő törzsizmok testtartási problémákat, állandósuló nyak-, hát- és derékfájást eredményezhetnek.
Az alvás fontosságáról kevesebb szó esik, pedig a táplálkozás és mozgás mellett alap a testi-lelki egészség megőrzésében. Az éjjelig tartó képernyőpörgetés a korai keléssel együtt garantáltan alváshiányhoz vezet. Ez tartóssá válva felboríthatja az éhség-jóllakottság érzetét szabályozó hormonok egyensúlyát, ami túlevéshez vezethet. A kevés alvás rontja a fókuszálási képességed, ráadásul a még a stressz-szintedre és a cukoranyagcserédre is kedvezőtlen hatású.
A stresszhormonok (például kortizol) tartósan magasabb szintje is fokozza a súlygyarapodás esélyét. Az már csak hab a tortán, hogy a stressz esetén amúgy is hajlamos az ember túlenni magát (általában cukorban, zsírban gazdag ételekkel) – ami nem segít a helyzeten.
Tudtad?
A gyakori, tartós stressz megváltoztatja a mikrobiom, azaz a tested minden pontját benépesítő, veled életközösségben élő mikroorganizmus-közösség összetételét. A mikrobiom egyensúlya az egészséged fő pillére, ha ez az egyensúly felborul, az emésztési problémákat (például puffadást, hasmenést) okozhat, és sok testi folyamat mellett a bőröd állapotát is befolyásolja.
Zsigeri zsír – erre érdemes figyelni
Amikor a zsírpárnák szóba kerülnek, legtöbben a bőr alatt lévő – a testünk természetes részét képező – zsírszövetre gondolnak. Persze az extrém mennyiségű bőr alatti zsírszövet is egészségügyi kockázat, de a belső szervek között található zsigeri zsír (viscerális zsír) túlzott felhalmozódása az igazán veszélyes: olyan anyagokat bocsát ki, amelyek gyengítik az inzulin működését. Az inzulin hormon segíti, hogy a sejtjeid a véredből felvegyék a cukrot, hogy abból a tested működéséhez energiát termeljenek. Ha az inzulin hatása romlik (ezt hívjuk inzulinrezisztenciának), azt a szervezet több inzulin termelésével próbálja ellensúlyozni. Az inzulin magas szintje hozzájárulhat a zsigeri zsír további gyarapodásához – és már kész is az ördögi kör! A túl sok zsigeri zsír az inzulin hatásának gyengítésével hozzájárulhat a tartósan magas vércukorszinttel járó cukorbetegség kialakulásához.
Fontos!
A testünk alkatilag sokféle lehet, az is változó, hogy ha hízunk, az hová rakódik. Ha szüleidnél, nagyszüleidnél előfordul a derék köré, hasra rakódó túlsúly (úgynevezett alma-alak), illetve Te magad is hajlamos vagy leginkább ide gyarapodni, akkor különösen figyelj oda a rendszeres mozgásra, elegendő alvásra és a kiegyensúlyozott táplálkozásra! A csípőtájra, combra rakódó zsírpárnák önmagukban nem fokozzák az egészségügyi kockázatot.
Metabolikus szindróma: titokban romboló népbetegség
A cukorháztartás zavara mellett gyakrabban előfordul a magasvérnyomás-betegség és a zsíranyagcsere károsodása az érintetteknél – ezek az elváltozások rontják az erek állapotát, ami veszélyezteti a szív és a keringés egészségét. Az egészségromboló hatás „sunyiban” zajlik, sokáig nincsenek tünetek és fájdalmat sem okoznak a kóros folyamatok: ezért fontos a rendszeres egészségügyi szűrés, ahol időben észreveszik a korai jeleket. Még egy nehezítő tényező, hogy a folyamatosan növekvő zsigeri zsír-depó cipelése túlterhelheti a gerincet, a csípő, térd és boka ízületeit. A mozgásszervi panaszok elvehetik a kedvet a mozgástól, csökkenthetik a test teljesítőképességét – ami tovább rontja az egészségi állapotot.
Tudtad?
Metabolikus szindrómának („anyagcsere-betegségcsoport”) hívjuk a magasvérnyomás-betegség, cukoranyagcsere-zavar, zsíranyagcsere-károsodás (magas koleszterinszint és vérzsírszint) és elhízás közül legalább kettő együttes fennállását. A metabolikus szindróma megrövidítheti az egészségben megélt éveket, a várható élettartamot. A metabolikus szindrómával élők körében sokkal gyakoribb a szívroham és az agyvérzés, pedig a halálozások egyharmadáért felelős szív-érrendszeri betegségek nagy része tudatos életmóddal megelőzhető lenne.
Az egészség függ az anyagi helyzettől és a szociális körülményektől
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az egészséget alapvető emberi jogként írta le: mindenkinek joga van a lehető legjobb egészségi állapothoz, amely magában foglalja az elérhető egészségügyi ellátást, az egészséges életmód lehetőségét és a betegségek megelőzésének kereteit.
Sajnos, jelenleg nem ez a helyzet, sem globálisan, sem egy országon belül. Magyarországon egy részletes tanulmányban megvizsgálták az egészségi állapot különbségeit, és arra jutottak, hogy a lakóhely, a társadalmi helyzet, az iskolai végzettség, a jövedelmi viszonyok jelentősen befolyásolják a jó egészségi állapot valószínűségét. A diplomások várható élettartama 6-8 évvel hosszabb, a városban, jobb anyagi körülmények között élők sokkal inkább hozzáférnek az egészségügyi ellátáshoz. Részben ok, részben következmény, hogy életükben az egészségtudatosság, az öngondoskodás igénye sokkal nagyobb szerepet játszik. A hátrányos helyzetű térségekben élőknél már gyermekkorban is kétszer annyi krónikus beteg van, mint a jobb anyagi helyzetűeknél, és (valószínűleg a szülői példát is követve) kevésbé jellemző a rendszeres sport és a kiegyensúlyozott táplálkozás.
Fontos! Mi a tanulság mindebből?
Az egészséges életmód gyerekkorban még nem csak saját döntés – ezért nem szabad megbélyegezni, lenézni azt, aki nem természetes készségként hozza az egészség megőrzéséhez szükséges szokásokat.
Amikor már önálló döntéseket tudsz hozni a saját egészségedről, lehetőséged van változtatni, és saját egészségstratégiát kialakítani, amelynek elemei a tested-lelked egyensúlyát támogató táplálkozás, mozgás, alvási szokások, stresszkezelés, a káros szokások kerülése, a másokhoz való pozitív kapcsolódás és a rendszeres egészségügyi szűrések igénybevétele.
Családi minta hatása a táplálkozási szokásokra és életmódra
A családod alapvető szerepet játszik az életmódod kialakulásában. A szüleid és közvetlen családtagjaid viselkedése és étkezési szokásai (akaratlanul is) mintaként szolgálnak, befolyásolva egészségi állapotodat és jövőbeli szokásaidat. Például, ha gyakran fogyaszt a család bolti készételt, gyorskaját, nassolnivalót, üdítőt, és a szüleid is rendszertelenül vagy túl bőségesen esznek, akkor te is nagyobb eséllyel fogod ezt tenni. Ha otthon tápanyagokban gazdag, egészséges étel kerül az asztalra, változatosan esztek zöldséget, gyümölcsöt, és gyakran vannak közös étkezések, akkor könnyebb neked is egy kiegyensúlyozott étrend fenntartása. Ugyanez igaz a mozgásra is: ha a szüleid aktívak, sportolnak, akkor neked is természetesebb lesz, hogy rendszeresen mozogj. A családod egészséghez való hozzáállása, például a dohányzás, alkoholfogyasztás kerülése is befolyásolhatja, hogy neked is sikerül-e az egészségkárosító szokásokat elkerülnöd.
Tipp
Gondold át, milyen a családod egészséghez való viszonya (étkezési szokások, testmozgás, alvásminőség, stressz-kezelés, rendszeres orvosi szűrővizsgálatok, dohányzás, alkoholfogyasztás)! Mik ezekből számodra a jó minták, és min szeretnél változtatni? Ha sikerül ezeket tudatosítanod, akkor otthon is kezdeményezhetsz erről beszélgetést a szüleiddel, és ezzel akár a családod egészségmegőrzéséhez is hozzájárulhatsz. Te is szolgálhatsz egészséges példaként a családod többi tagja számára!
